A Kendermag levél a képviselőkhöz

2006-03-26

A Kendermag Egyesület által a 386 idén megválasztandó parlamenti képviselőnek címzett levél.

Magyar Köztársaság Országgyűlése
1055 Budapest Kossuth tér 1-3

Tisztelt Országgyűlési Képviselő! Tárgy: petíció

A drogfogyasztók száma Magyarországon az európai viszonylatban szigorúnak számító büntetőpolitikai szabályozás ellenére folyamatosan emelkedik. Legújabb vizsgálatok szerint Budapesten a végzős középiskolások közül majdnem minden második kipróbált már valamilyen illegális drogot, elsősorban marihuánát. Az illegális drogokat minden évben több százezer ember használja, családtagjaikkal, tanuló- és munkatársaikkal együtt tehát ez a probléma több millió embert, a magyar társadalom igen jelentős részét érinti. Hasonlóképpen évről évre nő a visszaélés kábítószerrel bűncselekmény alapos gyanúja miatt indított büntetőeljárások száma (tavaly 6670 személy ellen folyt eljárás). Ezen eljárások több mint kilencven százaléka egyszerű fogyasztók ellen indul, ezek túlnyomó többsége alkalmai marihuána-fogyasztó, akik nem jelentenek nagyobb veszélyt a társadalomra, mint a legális szerek, így az alkohol vagy a dohány alkalmi használói.

Úgy gondoljuk, hogy az elmúlt évtizedek tapasztalataiból levonható az a következtetés, hogy a büntetőjog nem alkalmas a drogjelenség kezelésére, sem arra, hogy elrettentse a fiatalokat a különféle illegális szerek kipróbálásától. Nemzeti drogstratégiánk, melyet a parlamenti pártok 2000-ben teljes egyetértésben fogadtak el, a büntetőjognak kizárólag a kínálatcsökkentés terén szán szerepet, a fogyasztókkal kapcsolatban ugyanakkor a hatékony és önkéntes megelőzés, kezelés és ártalomcsökkentés szerepét hangsúlyozza. Hasonló következtetést vont le 2006. márciusában az Országgyűlési Eseti Vizsgálóbizottság is, melynek jelentése szerint "a kábítószer-probléma társadalmi probléma - tehát nem büntetőjogi és nem orvosi kizárólag, vagy főképpen -, ebből adódóan annak kezelése is társadalmi jellegű kell, hogy legyen".

Bár a rendszerváltozás óta minden egyes politikai párt változtatott a üntető törvénykönyv kábítószerrel visszaélésre vonatkozó rendelkezésein, társadalmi megoldást erre a problémára a politikai pártok vagy egyáltalán nem ajánlanak, vagy ha ajánlanak is, azt különféle okokból nem ültetik át a jogszabályi környezetbe, így az esetleges pozitív törekvések évek óta teljesen súlytalanok. Példának említhetjük azt is, hogy - Európában példátlan módon, tudomást sem véve a mindenki számára nyilvánvaló egészségügyi szempontokról - a mai napig azonos módon kezeli a szabályozás az egye, kábítószernek minősülő anyagokat; nincs különbség az indiai kender és a heroin között sem. Az életben van. A törvényben nincs.

Szakértők által alátámasztott meggyőződésünk az, hogy azok a drogfogyasztók, akik ellen jelenlegi törvényeink szigorának nagy része irányul, túlnyomó többségükben sem nem bűnözők, sem nem betegek, így börtönnel való fenyegetésük, kényszergyógykezelésük értelmetlen és igazságtalan. Arra kérjük ezért, hogy munkája során segítse elő az előítéleteken alapuló büntetőpolitika reformját és a Nemzeti Drogstratégia elveinek megvalósulását. Mindannyiunk, de különösképpen Ön, és a többi országgyűlési képviselő személyes felelőssége, hogy akinek valóban segítségre van szüksége, az törődést kapjon, ne megaláztatást és büntetést. Az emberi méltósághoz ugyanis mindenkinek joga van ebben a szabad országban.

Budapest, 2006. március 26.
Tisztelettel: Felső László, elnök
Kendermag Egyesület

:: vissza

Lap tetejére